Az utóbbi időszak sok szempontból rendhagyó volt, melynek eredményeképpen az egészségvédelem fokozott figyelmet kapott. Ennek kapcsán került frissítésre a tavaly megjelent nagy sikerű Táplálkozási szokások című tanulmányunk, mely az egészség és a tudatos táplálkozás mélyebb összefüggéseit vizsgálja. A kutatás 2020-ban készült, nagymintás, reprezentatív háztartási minta alapján (n=3.400), az idei kiadás pedig 2021. júliustól érhető el.

Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a magyarok szeretik a hasukat, elsősorban finom ételeket szeretnek enni, és csak másodsorban egészségeseket. Az pedig, hogy az étel hamar kész legyen, csak minden tizedik háztartásban előzi meg az ízletesség és egészségesség kívánalmát.

A magyar háztartások alig több, mint tíz százaléka állítja, hogy kifejezetten odafigyelnek az egészséges táplálkozásra, és gondosan választják meg ételeiket. A háztartások közel kétharmadában úgy vélik, hogy alapvetően „normálisan„ táplálkoznak, és ez elégséges is, hiszen így minden bekerül a szervezetükbe, amire szükség van. Négyből egy háztartásban pedig általában csak olyasmit esznek, ami ízlik és jólesik, még akkor is, ha kevésbé egészséges.

Ha részleteiben is megvizsgáljuk a tudatos táplálkozással kapcsolatos attitűdöket, akkor kiderül, hogy a tudatosság nagyon is jelen van a mindennapokban. Ez legmarkánsabban a friss termékek előnyben részesítésénél nyilvánul meg, de a háztartások több, mint felében kerülik a génmódosított élelmiszereket, vitaminokat és ásványi anyagokat szednek, egészségük védelmében általában odafigyelnek arra, hogy mit esznek és isznak, valamint kerülik a hozzáadott cukrot és a mesterséges adalékokat. Ami kevésbé jellemző, az például a bio termékek előnyben részesítése, aminek a magasabb ár a legvalószínűbb oka.

Az emberek a fejlett országokban több vörös húst és feldolgozott hústerméket fogyasztanak, mint amennyit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánl. Hol az egészségügyi, hol a fenntarthatósági szempontokat hangsúlyozva, időről időre találkozhatunk az alternatívák használatára vonatkozó javaslatokkal. A húsfogyasztás kerülése és mással való helyettesítése azonban egyelőre meglehetősen ritka a magyarok körében. Viszont a leginkább egészségtudatos szegmensben közel háromszor annyi erre törekvőt találtunk, mint átlagosan.

Érdekes azt is megfigyelni, hogy hogyan jelenik meg a tudatosság a vásárlásainkban, milyen elvárásokkal indulunk boltba. Talán nem meglepő, hogy a frissesség és az íz a legfontosabb tényezők. A hasznos tápanyagok és a kiváló minőségű alapanyagok is az élmezőnyben vannak, és jó, ha a termék magyar. A bio minősítés – a tudatos táplálkozásnál fentebb és a fontos terméktulajdonságoknál is – sereghajtó. Vagyis bármennyire divatos is a “bio” trend, jelenleg ez nagy mintán mérve még csak egy szűk fogyasztói kör elvárása.

Az egészséges táplálkozás azonban nem csupán tudatosság kérdése, hanem gyakran szükségszerűség. Már Hippokratész is azt ajánlotta, hogy „a táplálékod legyen az orvosságod, és az orvosságod a táplálékod legyen”, vagyis a kettő közötti összefüggés felismerése nem újkeletű.

Tanulmányunkból kiderül, hogy ötből négy háztartásban van olyan családtag, akinek valamilyen betegsége van, és ezek jórésze bizony összefügg a táplálkozással. A válaszadók körében a szív és érrendszeri betegségek, az elhízás és az emésztéssel kapcsolatos problémák nagyon gyakoriak, és a kor előrehaladtával egyre inkább rányomják bélyegüket az életminőségre. Kor szempontjából kivétel a laktózérzékenység, ami a fiatalabbakat érinti inkább.

Ha egy családban követnek bármilyen speciális étrendet, az leginkább fogyókúrás, alacsony kalóriatartalmú vagy cukormentes diétát jelent, ötből egy háztartásban jelen van valamelyik. A szénhidrátszegény és a laktózmentes diéta követi ezeket, az utóbbi különösen jellemző a gyermekes családok esetében. A koleszterinszegény diéta már csak minden tizedik háztartásra jellemző, a sószegény, a gluténmentes vagy a súlygyarapodást célzó étrend követése még ennél is ritkább. A manapság egyre népszerűbb vegetáriánus és vegán táplálkozás csak a háztartások 3-4 százalékában jelenik meg. Mindkét diéta követői a 45-54 éves korosztályban és Budapesten felülreprezentáltak.

A nők nyitottabbak a diétákra és a speciális élelmiszerekre, ez alól a proteinnel dúsított termékek jelentenek csak kivételt, amelyekből a férfiak fogyasztanak többet.

Összességében elmondható, hogy az egészségi állapotnak, az iskolázottságnak és a tudatos, aktív életmódnak van a legnagyobb hatása arra, hogy hogyan táplálkozunk. A magasabb végzettségűek általában nagyobb figyelmet fordítanak az egészséges táplálkozásra, az alacsonyabb végzettségűek (és jövedelműek) pedig inkább a jó ízeket keresik. A rendszeresen sportolók is sokkal tudatosabban étkeznek mint az átlag, és ők azok, akik a leginkább hajlandóak többet fizetni az egészséges termékekért. Nem elhanyagolható a jövedelem szerepe, az egészségesebb alternatívák ugyanis gyakran drágábbak azoknál, amelyek ezt nem állíthatják magukról.

A kifejezetten egészségtudatos fogyasztók leginkább abban különböznek az átlagtól, hogy igyekeznek minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani, igényesek, előre terveznek, és mivel fontos számukra a minőség, nem spórolnak az élelmiszeren. Az első három viselkedésforma a kor előrehaladtával egyre inkább jellemző. Az is jellemzi ezt a tudatos szegmenst, hogy ők kifejezetten igénylik az összetevőkre és a tápértékre vonatkozó információkat a termékek csomagolásán.

A fiatalabb korosztályok leginkább abban különböznek a korban fölöttük állóktól, hogy ők nem annyira tartják rossz dolognak a gyorsételek fogyasztását, gyakrabban megjutalmazzák magukat finomságokkal, illetve hajlamosabbak akkor is enni, amikor unatkoznak.

Az idén nyáron ismét megjelenő tanulmányunkban megvizsgáljuk a trendeket, emellett pedig néhány új témával is jelentkezünk. Vizsgáljuk a kistermelői és kézműves termékek, az édesítőszerek, a mirelit és konzerv élelmiszerek, valamint a növényi alapú alternatívák megítélését és fogyasztását. Kitérünk az elmúlt években zajló „gasztroforradalom” hatásaira, különös tekintettel a témában jeleskedő influenszerekre. Idén először az alkoholfogyasztás gyakorisága is górcső alá kerül.

Új tanulmányunk elérhető 2021 júliusától!

Ismerje meg a kutatás eredményeit! Keresse szakértő kollegánkat, Földvári Andreát.