Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő közel 15 százalékos növekedéssel 8.751 euróra emelkedett, ami az európai átlag közel 54 százalékának felel meg. Ezzel idén is a 30. helyen állunk az európai összehasonlításban
Budapest, 2022. október 25. – Az egy főre jutó átlagos vásárlóerő Európában 2022-ben 16.344 euró. A 42 ország között azonban jelentős különbségek vannak: Liechtensteinben, Svájcban és Luxemburgban az emberek vásárlóereje lényegesen magasabb, mint Európa többi részén, míg Koszovóban, Moldovában és Ukrajnában a legalacsonyabb a vásárlóerő. A liechtensteini lakosok például több mint 43-szor annyi pénzzel rendelkeznek, mint az ukránok. Ez derül ki a ” GfK Vásárlóerő Európa 2022″ című tanulmányból, amely már elérhető.
Az európaiaknak 2022-ben összesen mintegy 11.100 milliárd euró áll rendelkezésükre, amelyet élelmiszerre, lakhatásra, szolgáltatásokra, energiaköltségekre, magánnyugdíjra, biztosításra, nyaralásra, mobilitásra vagy akár fogyasztói kívánságokra költhetnek. Ez egy főre vetítve 16.344 eurós átlagos vásárlóerőnek felel meg, ami az előző évhez képest 5,8 százalékos nominális növekedést jelent. Az azonban, hogy a fogyasztóknak ténylegesen mennyi áll rendelkezésükre a költekezésre és megtakarításra, országonként nagyon eltérő, és attól is függ, hogy 2022-ben hogyan alakulnak a fogyasztói árak.
Írország bekerült a vásárlóerő top 10-be
A korábbi évekhez hasonlóan Liechtenstein messze az első helyen áll a vásárlóerő rangsorban: az Ausztria és Svájc között fekvő fejedelemség egy főre jutó vásárlóereje 66.204 euró, ami majdnem 4,1-szerese az európai átlagnak. A második és harmadik helyen Svájc és Luxemburg következik: míg a svájciak egy főre jutó vásárlóereje 41.758 euróval majdnem 2,6-szorosa az európai átlagnak, addig a luxemburgiak egy főre jutó vásárlóereje 37.015 euró. Ez majdnem 2,3-szor magasabb, mint az európai átlag.
A top 10-ben szereplő többi ország egy főre jutó vásárlóereje is nagyon magas, legalább 47 százalékkal az európai átlag felett van. A top 10-be újonnan bekerült Írország, amely a tizedik helyen áll 24.052 euró egy főre jutó jövedelemmel, míg Svédország két helyet rontva a tizenegyedik. Emellett Norvégia és Izland idén a negyedik és ötödik helyet cserélte el. Az Egyesült Királyság három helyet javítva a hetedik, míg Ausztria két helyet veszítve a kilencedik helyre esik vissza.
Összességében a 42 vizsgált országból 16 az európai átlag felett van. Ezzel szemben 26 olyan ország van, ahol az egy főre jutó vásárlóerő az átlag alatti – köztük Spanyolország, amely az egy főre jutó 15.314 euróval valamivel az európai átlag alatt van. A tavalyi évhez hasonlóan Ukrajna a sereghajtó: az országban dúló háború miatt az ott élők egy főre vetítve mindössze 1.540 euróval rendelkeznek, ami valamivel több mint 9 százaléka az európai átlagnak. A top 10-ben szereplő többi ország egy főre jutó vásárlóereje is nagyon magas, legalább 47 százalékkal az európai átlag felett van.
Filip Vojtech, a GfK kiskereskedelmi szakértője a geomarketing területén a következőket nyilatkozta: “A vásárlóerő tavalyi mérsékelt növekedése után idén ismét emelkedik, Európában átlagosan közel 6 százalékkal. Ez a vásárlóerő-növekedés azonban csak részben ellensúlyozza a világjárvány és az ukrajnai háború okozta meredeken emelkedő inflációt, amely sok európai országban kétszámjegyű. Az emelkedő energiaáraktól való félelemmel és a jövőbeli gazdasági fejleményekkel kapcsolatos bizonytalansággal együtt az emberek valószínűleg több pénzt tesznek félre, és a nagyobb vásárlásokat a későbbre halasztják.”
Magyarország: a vásárlóerő a fővárosban és a környező megyékben a legmagasabb
Európai összehasonlításban a vizsgált 42 ország közül Magyarország a 30. helyen áll. Az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 8.751 euróval a magyarok több mint 46 százalékkal maradnak el az európai átlagtól.
Magyarország 20 megyéjének elemzése azt mutatja, hogy a top 10-ben kevés változás történt, és a magas vásárlóerővel rendelkező régiók meg tudták védeni első helyüket. A tavalyi évhez hasonlóan a főváros, Budapest áll az első helyen nagy fölénnyel: az itteni lakosságnak 11.293 euró jut egy főre vetítve kiadásaira és megtakarításaira. Ez 29 százalékkal több, mint az országos átlag. Az egyetlen változás idén, hogy Tolna és Győr-Moson-Sopron a hetedik és kilencedik helyen cserélnek helyet.
A 2021-es évhez hasonlóan a 20 megyéből idén is csak ötnek van átlagon felüli vásárlóereje. Ezek maga a főváros – mintegy megyének tekintve –, valamint Pest, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye. Az egy főre jutó 8.815 eurós nettó rendelkezésre álló jövedelemmel Veszprém az országos átlaghoz áll a legközelebb, és 0,7 százalékkal haladja meg azt. „Magyarországon a vásárlóerő az előző évhez képest (7.643 euró) közel 15 százalékos növekedést mutat, azonban érdemes árnyaltan vizsgálni a képet a turbulens gazdasági viszonyok, például a két számjegyűvé váló infláció miatt” – nyilatkozta Kui János, a GfK geomarketing magyarországi szakértője.
Az első tíz leggazdagabb település listáját idén is Üröm vezeti, és történt néhány változás a rangsorban: Nádudvar a tavalyi 11. helyről a másodikra ugorva Paksot a harmadik helyre szorította vissza, valamint Tata is bekerült az első tízbe.
A tanulmányról
A „GfK Vásárlóerő Európában, 2022” tanulmányban 42 ország települések és irányítószám-körzetek szintjére vonatkozó adatai, valamint a lakosságról és a háztartásokról szóló kapcsolódó adatok, és digitális térképek érhetők el.
A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (ideértve mindenféle állami juttatást is). A tanulmány megmutatja az éves egy főre jutó vásárlóerő értékét euróban, illetve index értékben. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt. A számítás alapjául a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok, a társadalmi transzferekkel kapcsolatos statisztikák és a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak.
Az általános vásárlóerő azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözi, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve az állandó havi kiadásokra – úgymint élelmiszer, lakbér, közműdíjak, magánnyugdíj-pénztári befizetés és egészségbiztosítás, továbbá rekreáció, illetve közlekedés – fordít.
GfK. Growth from Knowledge.
A több, mint 85 éves múlttal rendelkező GfK világszerte tech-alapú adatszolgáltatásaival segíti ügyfeleit üzleti kérdéseik megoldásában. A mesterséges intelligenciát felhasználva képes ügyfelei számára megbízható ajánlásokat adni döntéseikhez, legyen szó a marketing és értékesítés hatékonyságát tükröző fogyasztói elégedettségekről, piacokról, márkákról vagy akár a médiáról.
A GfK ígérete ezért: „Growth from knowledge” vagyis „Tudás alapú növekedés”.
További információért, kérjük látogasson el: www.gfk.com honlapra, vagy kövessen minket a Twitteren: https://twitter.com/GfK